Pappenheim Siegfrid és Károlyi Erzsébet geometrikus elrendezésű kertrészt alakított ki iszkaszentgyörgyi kastélyának parkjában, mintha a szimmetrikus elrendezésű, formára nyírt növényektől reméltek volna segítséget a kastély túlburjánzott falainak a megfékezéséhez. Hiszen az Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastélynak nem csak a neve hosszú és bonyolult, de az alaprajza is.


Iszkaszentgyörgy

Iszkaszentgyörgyön az egymást váltó tulajdonosok közül szinte mindenki hozzáépítette a kastélyhoz a saját igényeit kiszolgáló új részt (vagy végrehajtotta az annak megfelelő átalakítást), így alakult ki a ma látható épületegyüttes, amelynek alaprajza sokkal inkább hasonlít egy labirintuséra, mint egy klasszikus főúri rezidenciáéhoz.

A kastélyépület egy jellegzetes részlete 

A ma látható épületegyüttes magját a 18. század első harmadába emeltette Amadé Antal. (A várkonyi Amadé család a 17. század közepén lett a szentgyörgyi birtok ura.) Az épület első említése is nála olvasható, mégpedig az 1736-ban kelt végrendeletében. Báró Amadé Antal, aki kora színvonalas költője volt, zsörtölődő-pereskedő viszonyban állt kora társadalmával, a világtól elvonultan élt, még saját fiával sem volt kibékülve, akit léhának és rossz jelleműnek tartott. Kétségtelenül lehetett alapja az apai elkeseredésnek, hiszen Amadé László élete első felében valóban habzsolta az élet örömeit -nagy ivások, szerelmi kalandok, vakmerősködések jellemezték életének ezt az időszakát-, azonban harmincas éveinek az elején teljesen megváltozott.

Komoly állást vállalt, hűséges férj lett és idejét otthont töltötte. Igaz, számára az otthont pozsonyi háza vagy felbári birtoka jelentette, nem a szentgyörgyi kastély. Amadé Lászlót kortársai a legnagyobb élő magyar költőnek tartották, annak ellenére, hogy versei csak kéziratos formában terjedtek (életében nem is jelentek meg nyomtatásban). A ma talán legismertebb költeményéhez, a Toborzójához, Arany János szerzett dallamot és Kodály felhasználta a Háry János dalművében is ("A szép fényes katonának..."). Amadé László utód nélkül halt meg, vagyona unokaöccsére, Amadé Tádéra szállt. Amadé Tádé biztosan végzett bővítést az épületen -erre utalnak a BAT -báró Amadé Tádé- és CTA -Comes Tadeus Amadé- jelzésű téglák-, akkor épült például a keleti mellékszárny és a kapu. Szintén az ő idejéből ismerjük azt a katonai felmérést, ahol az épület mellett bekerített részek -talán kertek- láthatóak. A felmérés leírása szerint Iszkaszentgyörgyön egy jól épült kastély állt, gazdasági épületekkel, előtte kert, erős fallal bekerítve.

A következő jelentős átalakítás már arra az időszakra esett, amikor a birtok a kastéllyal együtt gazdát cserélt. 1800-ban ugyanis Bajzáth György veszprémi püspök Amadé Antaltól megvásárolta annak Szentgyörgy, Atya, Moha, Guth és Balinka területén lévő birtokait. Erre az időszakra -a 18. század végére, 19. század elejére- teszik a szakemberek a főszárny udvari előcsarnokának a kiépítését és az épület egyik legszebb részének, a barokk főlépcsőháznak a kialakítását, amit valószínűleg már az új tulajdonos rendelt meg. Bajzáth Józseftől, öccsének György nevű fia örökölte Szentgyörgyöt. Az őrá utaló BG, GB és B jelű téglák a kastélyegyüttes számos részén fellelhetőek, ami azt jelenti, hogy jelentős változtatásokat hajtott végre az épületen. (A gazdasági viszonyok figyelembevételével, az építkezések idejét az 1820-as évekre teszik.) Ekkor bővítették a főszárnyat mindkét végén - oldalirányba- szimmetrikusan elhelyezett épületszárnyakkal. Bajzáth Györgytől előbb az egyik fia, majd Valéria lánya örökölte a birtokot, aki gróf Pappenheim Sándorhoz ment feleségül. Egy ebből a korból fennmaradt összeírás szerint a kastély földszintjén például biliárdszoba és vendégszoba, míg az emeleten több vendégszoba, ebédlő folyosó és levéltár volt.

Pappenheim Sándor fia, Siegfrid olyan lendülettel vetette bele magát a kastély bővítésbe -feleségének, gróf Károlyi Erzsébetnek a hozománya tette számára lehetővé a komoly beruházásokat-, hogy például a régi kastélyépület mellé emelt, kőfejekkel díszített, emeletes neobarokk szárny, más birtokon önmagában megfelelt volna egy kastélynak. Az épület végéhez csatlakozó keresztszárnyat délről az egész épületegyüttes legemblematikusabb része, egy kör alakú (hengeres) pavilon zárja le. Ez az épületrész jól illeszkedik a grófnak az antik világ hangulatát felidézni törekvő szándékaihoz. A kastély új szárnyához fedett folyosóval -de akkor még nyitott oldalfalakkal- csatlakozó pavilonnak a római Caecilia Matella-síremlék volt az előképe.

A két oldalról az emeletre vezető lépcsőkkel körbe ölelt pavilon, a közelében kialakított kerti medencével, és annak szélére állított Tiberis folyamistent ábrázoló szoborral antikizáló világú festményeket idézett. Az új épületek tervezésével a müncheni késői historizmus legjelentősebb építészét, Gabriel Seidlt bízták meg. A munkálatokra 1904 és 1909 között került sor és ehhez az időszakhoz köthető a kastély főhomlokzata előtt kialakított, különlegesnek számító, teraszos megoldású geometrikus elrendezésű -jellemzői : szimmetria, geometriai formák, nyírt növények sora- kertrész megvalósítása. A kerti építményekkel bőven ellátott kertrész létrehozásához a grófi pár angliai utazása adta az ihletett. Tervek készültek ekkor egy fürdőépület megépítésére is, amelyet a Duzzogó-forrás föle emeltek volna. A fürdő terveit a szintén müncheni illetőségű szobrász, Adolf von Hildebrandt készítette el, aki még Seidlnél is közismertebb művészszemélyiség volt. Hildebrandt pazar épületet tervezett, azonban végül -feltehetőleg anyagi okokból- csak egy szerényebb, de így is látványos épületegyüttes került kialakításra.  

A kastély belső tere

Visszaemlékezések szerint ebben az időszakban a központi (régi) kastélyszárny földszintjén lakott a gróf és a grófné (három-három szobában), míg az emeleti rész középtengelyében az ebédlő helyezkedett el, melyhez egyik oldalról a könyvtár csatlakozott. Részben itt, részben az új szárnyban lakott a házaspár négy gyermeke. Szintén az új szárnyban alakították ki a vendégszobákat és itt is volt egy könyvtár. A II. világháború után a kastélyt különböző célokra használták. Egyik felében jelenleg is iskola működik. A kastély vagyonkezelési jogának átadását most készítik elő a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál. Boldog ember lesz az iszkaszentgyörgyi kastély új tulajdonosa, mert az a sokszínűség, ahogy az épület ötvözi az elmúlt közel háromszáz év változásait, magával ragadja és elvarázsolja a kastély falai közé lépőt.